a lila vonat csak egyetlen
kocsival közlekedett a
szokásos kettő helyett
így sokaknak nem jutott
ülőhely és állniuk kellett
szerencsésnek mondhattam
magamat, én, aki ültem...
hamar zsúfoltság lett az
állóhelyeknél is, és az
embereket rosszul érintette
egy-egy hirtelen fékezés is
miközben én azzal a luxus
problémával küzdöttem,
hogy a szomszédom, egy
férfi nagyobb helyet foglal
el, mint ami járna neki
nem esett jól nekem, hogy
félig rámül, miközben a
tabletjét bámulja, közben
nem akartam magamat
picire összehúzni sem,
nehogy azt higgye, hogy
ő nyert a térfélszerzési
csatában - de így meg
folyamatosan hadban
álltunk, mi ketten
a lila vonat lila ülésein
és persze Murphy
törvénye garantálta,
hogy nem akart hamar
leszállni sem, így csak
az hozott nekem végül
megkönnyebbülést, hogy
megérkeztem célomhoz
és leszálltam Ystadban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése