ez az ötvenedik bejegyzés
és ugyan az volt a terv,
hogy százig nem állok meg
most mégis úgy döntöttem
hogy itt a vége: szép volt
jó volt, érdekes kaland volt
talán nosztalgikus lesz majd
visszaolvasnom később, mik
történtek velem ezeken a
napokon, amikor versírásra
adtam a fejemet, mint egy
naplórészlet, olyan ez a blog
remélhetőleg hamarosan
visszatérek majd a munka
világába, ahonnan februárban
betegszabadságra mentem
talán majd arról is írok egy
naplószerűséget, meglátjuk
most mindenesetre itt a vége
valaminek, amit Jobbulás
blognak neveztem el és azt
hiszem, jó ötlet volt belevágni
akkor leírom az utolsó szavakat:
köszönöm a figyelmet! üdv :-)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése